Absztrakt (HU) A vallás- és lelkiismereti szabadság I. Apafi Mihály fejedelemségében (1661-1690) Doktori dolgozatomban az erdélyi vallás - és lelkiismereti szabadság bemutatására és tudományos elemzésére vállalkoztam az 1661-től 1690-ig terjedő időszakban. Felismerve az I. Apafi Mihály fejedelemségének geopolitikai szerepét és jelentőségét a magyaror-szági és az erdélyi vallásszabadság megtartásában a dolgozatban kitértem az európai val-lás- és lelkiismereti szabadság körülményeire. Ugyancsak itt kitüntetett helyet szántam I. Apafi Mihály fejedelem teológiai, egyházvédői és egyház főfelügyelői tevékenységének tudományos vizsgálatára. A dolgozat fontos részét képezi az erdélyi és a magyarországi vallásszabadság védelme és biztosítása I. Apafi Mihály fejedelem külpolitikájában. A munka hat fejezetet tartalmaz. Az első fejezetben az Apafi-korszak (1661-1690) historio-gráfiáját dolgoztam fel, amelynek alapján betekintést nyertem a dolgozatom elkészítésé-hez szükséges dokumentumokba és forrásokba. A második fejezetben tudományosan elemeztem az erdélyi vallásszabadság létrejöttét, annak magyarországi hatását a 17. szá-zadban. A 16-17. századi európai vallási tolerancia nemzetközi kitekintésével párhuzam-ba állítottam az erdélyi vallásszabadság egyediségét. A harmadik fejezetben A ’bevett vallások’ jogállására és autonómiájára fokuszáltam a Compilatae Constitutiones törvény-könyv és az 1661-1690 között erdélyi országgyűlések végzéseinek tükrében. Itt górcső alá vettem I. Apafi Mihály teológiai, egyházvédői és egyház főfelügyelői tevékenységét és annak egyháztörténeti jelentőségét. A negyedik fejezetben az erdélyi megtűrt státuszú vallások jogállása alapján kimutattam I. Apafi Mihály fejedelemnek a szombatosság ellen irányuló negatív megnyilvánulásait és a román görögkeleti vallás iránti rokonszenvét, erkölcsi és anyagi támogatását és a románok közötti reformációs törekvéseit. A dolgozat ötödik fejezetében a vallási tolerancia kérdését vizsgáltam I. Apafi Mihály teológiai és fordítói munkásságában. A hatodik fejezetben arra mutattam rá, hogy az erdélyi vallás- és lelkiismereti szabadságot hogyan védelmezte és biztosította I. Apafi Mihály fejedelem külpolitikájában és a vallásszabadságnak milyen szerepe volt az Erdélyi fejedelemség geopolitikájában. A kutatási eredményeim rámutatnak arra, hogy I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem uralkodása elején (1661-1669) az általa egybehívott erdélyi országgyűléseken és az 1669-ben kiadott Compilatae Constitutiones törvénykönyvben biztosította a négy bevett vallás közötti jogegyenlőséget. A fejedelem érdeme az, hogy az 1568-as tordai országgyűlés tükrében az erdélyi alkotmány egyik alap pillérévé tette azt. Az erdélyi al-kotmányosság és jogrendszer egyik alappillére az etnikailag és vallásilag sokszínű 16-17. századi Erdélyben is a vallásszabadság, a vallási tolerancia, a nemzetek közötti kölcsönös tisztelet és a multikulturalitás volt. Az 1595-ös gyulafehérvári országgyűlésen elfogadott és kihirdetett recepta religio rendszere törvényes kereteket biztosított az erdélyi vallások együttélésének, a vallási tolerancia, a status quo fenntartásának. A recepta religio jog-rendszerének tiszteletben tartását fogalmazták meg I. Apafi Mihály fejedelmi conditiói-ban. Ennek köszönhetően csak a 4 felekezet a katolikus, evangélikus, református és unitá-rius között nem tesz különbséget és a felekezetek tanítását, valamint jogait tiszteletben tartja és biztosítja a szabad vallásgyakorlatot mindenki részére. I. Apafi Mihály fejede-lem a lehetőségekhez mérten eleget tett a fejedelemmé választása alkalmával vállalt fel-tételeknek. Uralkodása alatt biztosította a négy bevett vallás szabad gyakorlatát és a meg-tűrt státuszú vallások működését. Ez az adott korszakban rendkívül haladó szellemű poli-tikai és társadalmi szemlélet volt, amely messze előtte állt a nyugat-európai toleranciá-nak. I. Apafi Mihály diplomáciai úton a fejedelemség államiságának, annak kulturális és egyházi intézményeinek átmentésén és felvirágoztatásán fáradozott. A sokrétű tevékeny-séget kifejtő erdélyi fejedelem számára az adott politikai, gazdasági és társadalmi viszo-nyok között az egyik ilyen járható út a tudományos, kulturális élet anyagi és erkölcsi tá-mogatása, az egyházak védelme és felügyelete volt. Mély vallásossága és teológiai kép-zettsége segítették őt abban, hogy Erdély református vallású fejedelmeként a főpatrónusi, az egyházvédnöki és a főfelügyeleti jogköröknek készséggel eleget tegyen. Külpolitikájá-ban síkra szállt az erdélyi és a magyarországi vallásszabadság védelmében. Kulcsszavak: tordai ediktum, vallásszabadság, lelkiismereti szabadság, vallási tolerancia, recepta religio, religio tolerata, ius reformandi, I. Apafi Mihály valláspolitikája, Compi-latae Constitutiones, vallásüldözés, egyházvédelem, ius supremae patronatus, ius advoca-tiae ecclesiastica, ius supremae inspectionis, emberi jogok.

Abstrakt (SK) Otázka slobody náboženstva a svedomia v období vládnutia Michala I. Apafiho (1661-1690) Vo svojej dizertačnej práci som sa zaviazal predstaviť a vedecky analyzovať slobodu náboženstva a svedomia v Sedmohradsku. Uznávajúc geopolitickú úlohu a význam kniežatstva Michala I. Apafiho pri udržiavaní náboženskej slobody v Uhorsku a Sedmohradsku, diskutoval som o podmienkach slobody náboženského vyznania a svedomia v Európe. Vo svojej dizertačnej práci som určil osobitné miesto pre vedecké štúdium činnosti kniežaťa Michala I. Apafiho ako teológa, obrancu cirkvi a cirkevného dozorcu. Ochrana a záruka náboženskej slobody v Sedmohradsku a Uhorsku v zahraničnej politike kniežaťa Michala I. Apafiho je neoddeliteľnou súčasťou mojej dizertačnej práce. Doktorská práca obsahuje šesť kapitol. V prvej kapitole som spracoval dejepisectvo obdobia Apafiho (1661-1690), na základe ktorej som získal prehľad o dokumentoch a zdrojoch, potrebných pre napísanie mojej dizertačnej práce. V druhej kapitole som vedecky analyzoval vznik náboženskej slobody v Sedmohradsku a jej vplyv na Uhorsko v 17. storočí. Postavil som do paralely jedinečnosť náboženskej slobody v Sedmohradsku s medzinárodným pohľadom na náboženskú toleranciu v Európe 19. storočia. V tretej kapitole som sa zameral na postavenie a autonómiu „etablovaných náboženstiev “vo svetle Kódexu Compilatae Constitutiones a nariadení sedmohradských krajinských snemov (1661-1690). Skúmal som aktivity Michala I. Apafiho ako teológa, obrancu cirkvi a dozorcu cirkvi a ich význam v cirkevných dejinách. Vo štvrtej kapitole na základe právneho postavenia tolerovaných náboženstiev v stavovskom Sedmohradsku, som poukázal na negatívne prejavy kniežaťa Michala I. Apafiho proti šabbatu a jeho sympatie, morálnu a materiálnu podporu rumunskému gréckokatolíckemu náboženstvu, ako aj jeho reformné úsilie medzi Rumunmi. V piatej kapitole mojej dizertačnej práce som sa zaoberal otázkou náboženskej tolerancie v teologickej a prekladateľskej práci Michala I. Apafiho. V šiestej kapitole som uviedol, ako bola chránená a zabezpečovaná sloboda náboženského vyznania a svedomia v Sedmohradsku v zahraničnej politike kniežaťa Michala I. Apafiho a tiež na úlohu náboženskej slobody v geopolitike Sedmohradského kniežatstva. V súhrne možno konštatovať, že na začiatku svojej vlády sedmohradský knieža Michal I. Apafi (1661-1669) zabezpečoval rovnosť medzi štyrmi etablovanými náboženskými denomináciami na sedmohradských krajinných snemoch, ktoré zvolal, a v zákonníku Compilatae Constitutiones vydanom v roku 1669. Vo svetle snemu v Turde z roku 1568 sa stal jedným zo základných pilierov Sedmohradskej ústavy. Jedným zo základných kameňov ústavnosti a právneho zriadenia Sedmohradska je etnicky a nábožensky rozmanitá skupina 16-17. storočia. Sloboda náboženstva, náboženská tolerancia, vzájomná úcta medzi národmi a multikulturalizmus nechýbali ani v Sedmohradsku v 19. storočí. Zriadenie recepta religio, prijaté a vyhlásené na krajinskom sneme v Gyulafehérvári v roku 1595, poskytol právny rámec pre spolunažívanie Sedmohradských náboženstiev, zachovanie náboženskej tolerancie a status quo. Rešpektovanie právneho zriadenia „recepta religio “je vyjadrené v podmienkach kniežaťa Michala I. Apafiho, podľa ktorých nediskriminuje etablované náboženstvá a učenia denominácií, rešpektuje ich práva a zaručuje bezplatnú náboženskú prax pre všetky. Knieža Michal I. Apafi týmto zriadeniam vyhovel v maximálnej možnej miere. Počas svojej vlády zabezpečoval slobodné praktizovanie štyroch etablovaných náboženstiev a pôsobenie tolerovaných náboženstiev. Michal I. Apafi prostredníctvom diplomacie pracoval na záchrane a prosperite štátnosti kniežatstva, jeho kultúrnych a cirkevných inštitúcií. Jednou zo schodných ciest Sedmohradského kniežaťa, ktorý za daných politických, hospodárskych a sociálnych podmienok vykonával mnoho aktivít, bola materiálna a morálna podpora vedeckého a kultúrneho života a ochrana i dohľad nad cirkvami. Jeho hlboká pobožnosť a teologické vzdelanie mu pomohli ľahko splniť právomoci hlavného patróna a najvyššieho dozorcu ako reformovaného sedmohradského kniežaťa. Vo svojej zahraničnej politike sa zasadzoval o ochranu náboženskej slobody v Sedmohradsku a Uhorsku. Kľúčové slová: náboženská politika Michala I. Apafiho, Turdský edikt, sloboda náboženstva, sloboda svedomia, náboženská tolerancia, etablované náboženstvo, religio tolerata, ius reformandi, Compilatae Constitutiones, náboženské prenasledovanie, ochrana cirkvi, ius supremae patronatus, ius advocatiae.